Helyszínek

Hévízgyörki Öregtemplom

Az eredetileg aprócska, félköríves apszisú templom első hivatalos említése az 1400-as évek végéről származik, ám valószínű, hogy már a Tatárjárás környékén is állt egy fából vagy kőből épült kápolna a Galga patakot kísérő mocsaras, lápos terület egyik dombjának tetején. Az 1500-as években egy összeírásban Hévízgyörk kapcsán Szent Márton adóját említik, amely minden bizonnyal a már akkor jelentős templom névadó szentjéről neveztek el. A Reformáció itt is változást hozott, nagyjából 70 éven keresztül református templomként létezett az épület.

Karcsai vörös templom

A Bodrogköz legrégibb településén, Karcsán áll a térség legidősebb temploma. Nem lehet tudni, mikortól létezik, van, aki a XI. század végére teszi építését, de vakmerőbb történészek és régészek az Államalapítás előtti évtizedekre.

A lényeg, hogy nagyjából 1000 éves, pontosabban annak egy része, a téglákból készült körtemplom. Mivel a falu népességszáma növekedett, szükség volt nagyobb templomra, így a XIII. század elején román stílusú hajót építettek hozzá és a régi körtemplomot diadalívvel illesztették az új épülethez.

Ócsai bazilika

Az Öregfalu temploma, a hatalmas, román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika a XIII. század elején, a Tatárjárás előtt épült. A világhíres regényírót, Ken Follett-et is olyannyira lenyűgözte, hogy amikor a helyszínen járt, felkiáltott „ … épp ilyennek álmodtam meg a könyvemben a katedrálist!”. Nem véletlen, hogy a könyvből készült nyolcrészes tévésorozatnak egy részét is Ócsán forgatták.

A szakrális épület a román kor legértékesebb emléke a jelenlegi Magyarországon.

Feldebrői Szent Márton-templom

Az ország egyik legkülönlegesebb és legrégibb szakrális épülete. Unikalitását az adja, hogy valószínűleg a Honfoglalást követő évszázadban épült, akkor, amikor még nem dőlt el, a térség a keleti vagy nyugati kereszténységhez fog-e tartozni. Épp emiatt az épület a nyugati és keleti építészeti kultúrát ötvözi.

Ezen kívül a jelenleg látható templom valójában két épület: az egyik egy XI. századi, a bizánci kereszténységre jellemző centrális kialakítású, 20X20 méteres bazilika, valamint az alatti, méreteiben azzal megegyező altemplom, utóbbi gyönyörű freskómaradványokkal. Ezek az országban a legrégibbek.