Az esemény részletei

2024 júliusában és az adventi időszakban, méghozzá Aranyvasárnap is a Gyémánt Gospel Kórus tagjai énekeltek az Öregtemplomban. Nyáron líraibb, míg a téli zimankóban vérpezsdítőbb örömzenével ajándékozták meg az Érdeklődőket. A karácsonyi koncert külön meglepetése a másfél órás esemény alatt leesett 10 cm-es hó, így akiben addig nem jelentkezett a karácsonyi hangulat, az akarva-akaratlanul is ezzel az érzéssel indulhatott neki az ünnepeknek.

A Gyémánt Gospel Kórus

A Gyémánt Gospel Kórus 2017-ben alakult, saját maguk örömére, örömzenélés okán. A jelenleg nyolc fős csapat barátokból és családtagokból áll. Az éneklés hobbi számukra, de egyben folyamatos alkotói munkát és önfejlesztést is biztosít. A ’gospel’ zenei műfaj egy életérzést jelent, ebből inspirálódnak, innen merítenek erőt, közösségteremtő ereje összekovácsolja őket és folyamatosan és fokozatosan bővülő rajongóközönségüket egyaránt. A tradicionális egyházi dalokon kívül, populárisabb világi művek is szerepelnek repertoárjukban. Rendszeresen tesznek eleget felkéréseknek különböző rendezvényeken, nem csak a közép-dunántúli régióban, hanem az ország egész területén.

Kórus Tagok:

Palkóné Hufnágel Éva (alapító, kórusvezető)
Sima Anikó
Varga Judit
Magyarné Évike
Huberné Horváth Emília
Gál Viktória
Boncz Szabó Ildikó
Palkó Gyuláné

A helyszín

Az eredetileg aprócska, félköríves apszisú templom első hivatalos említése az 1400-as évek végéről származik, ám valószínű, hogy már a Tatárjárás környékén is állt egy fából vagy kőből épült kápolna a Galga patakot kísérő mocsaras, lápos terület egyik dombjának tetején. Az 1500-as években egy összeírásban Hévízgyörk kapcsán Szent Márton adóját említik, amely minden bizonnyal a már akkor jelentős templom névadó szentjéről neveztek el. A Reformáció itt is változást hozott, nagyjából 70 éven keresztül református templomként létezett az épület. Az 1700-as évek elején – a település népességszámának növekedésével – a templomot kibővítették, hatalmas téglalap alakú vulkanikus kőzetekből magasították a falakat, hozzátoldották a sekrestyét és építettek egy négyszögletes, zömök tornyot is. Az évtizedek múlásával a magas talajvízszint és a gyakori áradások miatt az épület falai nedvesedtek, a deszkamennyezet leszakadás előtti állapotban volt. A tornyot az új birtokos, Grassalkovich Antal özvegye tettette rendbe. Az 1800-as években még használták a templomot, ám az állagmegóvással nem igazán törődtek.