Életút

1987-ben született Budapesten. Gödöllőn nőtt fel. Angolul, franciául és oroszul beszél.

2007-ben szerezte idegenvezető OKJ-s oklevelét. Terület- és településfejlesztő geográfus (BSc. és MSc., valamint földrajztanári (BA.) tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte 2006-2013 között. 2010-ben egy szemesztert töltött a Turkui Egyetemen (Turun yliopisto) és a joensuui Kelet-Finnországi Egyetemen (Itä-Suomen yliopisto), ahol régiófejlesztést és finn civilizációs és nyelvi kurzusokat hallgatott. 2011 és 2014 között az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának volt hallgatója. PhD-értekezését „Városfejlődési pályák és válságkezelési alternatívák. Miskolc, Ózd és Kazincbarcika rendszerváltozás utáni társadalmi, gazdasági és építészeti átalakulása” címmel írta. Doktori fokozatát 2018-ben szerezte.

2012 és 2015 között a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet tudományos segédmunkatársa, 2013 és 2017 között a Kodolányi János Egyetem tudományos munkatársa, oktatója és nemzetközi projektmenedzsere, 2017 és 2018 között a Miskolci Egyetem tudományos munkatársa, 2018 és 2024 között a Kodolányi János Egyetem docense volt. Ezeken kívül tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Corvinus Egyetemen is. Oktatott turizmuselméletet, kulturális turisztikai attrakciómenedzsmentet, kritikai turizmust, turizmusmarketinget, turisztikai stratégiakészítést, utazásszervezést, fenntartható turizmusfejlesztést, urbanisztikát, városföldrajzot, közlekedés- és gazdaságföldrajzot, valamint településszociológiát.

Tudományos kutatásainak fókuszai a fenntartható turizmus, a szegénység, a gettók szociodemográfiai helyzete, a társadalmi rezidualizáció, a balkáni országok geopolitikája, a magyarok remigrációja és a városi versenyképesség.

Szeghalom és Sarkad Integrált Településfejlesztési Stratégiájának társadalom- és gazdaságfejlesztési szakértője volt 2016-ban, több dél-alföldi város antiszegregációs tervének elkészítésében vett részt. Ezeken kívül szakértő tagja volt Gyula – Békéscsaba, Bük – Sárvár és Tokaj – Hegyalja turizmusfejlesztési dokumentumai, valamint a 2020-ban a Kastélykertturisztikai stratégia kidolgozásának.

Számos külföldi egyetemen oktatott/vett részt kutatási projektekben. Többek között Tübingenben, Berlinben, Isztambulban, Almatiban, Tiranában és Lódzban.

2012 és 2017 között több nyári egyetem szervezésében vett részt, ahol tematikus előadásokat tartott és tematikus városi sétákat szervezett és vezetett Budapesten, Miskolcon és Siófokon.

Számos nemzetközi és hazai konferencián vett részt, többek között Vallettában, Bécsben, Berlinben, Belgrádban, Luxembourgban, Kölnben és Újvidéken.

Szervezett hazai és nemzetközi tudományos konferenciát és nemzetközi tematikus hetet Budapesten, Miskolcon és Székesfehérváron.

Hét nemzetközi kutatási projektben dolgozott szakértőként. Foglalkozott a magyarországi egykori szocialista újvárosok átalakulásával, ezen városok társadalmi polarizációs jellemzőivel, városi versenyképességgel, társadalmi jól-léttel, klímavédelemmel, hibrid urbanizációval és migrációval.

2010 és 2015 között a Gödöllői Városfejlesztési Bizottság szakértő tagjaként vett részt a település fejlesztésében.

Több tucat magyar és angol nyelvű tudományos cikke és könyvfejezete jelent meg. Fél tucat könyv szerkesztésében és írásában vett részt. Pl. Siskáné Szilasi Beáta és Halász Levente: Boldogulni itthon vagy külföldön: legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban (Miskolc, 2018), Izsák Éva, S.Nagy Katalin, Halász Levente, Békési László: Városképek (Budapest, 2021), Izsák Éva, Szabó Pál: Budapest 150 (Budapest, 2023)

Írt tudománynépszerűsítő cikket a Földgömb c. folyóiratba az Aral-tó ökológiai katasztrófájáról, a kirgizisztáni Issyk-kul tóról és a világ legdélibb városáról, az argentin Ushuaiáról.

15 európai turisztikai desztinációról jelentek meg „városesszéi” a Képírás c. online folyóiratban.

2017 óta a Fehérvár Travel idegenvezetője és a Baraka Túraklub túravezetője. Összesen 45 országba vezet utakat, többek között Argentínába, Chilébe, Peruba, Mexikóba, az USA-ba, Japánba, Burmába, Vietnámba, Malajziába, posztszovjet Közép-Ázsiába, Madagaszkárra, Egyiptomba, Marokkóba, Izlandra, a Baltikumba, a balkáni országokba és Franciaországba. A pandémia alatt pedig magyarországi desztinációkba (Ormánság, Őrség és Szatmár) vezetett körutazásokat.

Az elmúlt hét évben közel 150 kulturális körutazást és kalandtúrát vezetett (és részben szervezett) és kb. 6000 utassal ismertette meg a választott desztinációkat.

Hátizsákos utazóként eljutott a Kaukázusba, Moldovába és Fehéroroszországba, Üzbegisztánba, Nordkappra, Izlandra, valamint a Balkán összes államába.

Több zárt csoportos utat szervezett, például Madagaszkárra, a Balkán országaiba, Finnországba, Japánba, Moldovába, a Cserehátba és az Ormánságba

Fontosnak tartja a tudománynépszerűsítést. Az elmúlt évtizedben nagyjából 300 előadást tartott. Állandó előadója a Magyar Földrajzi Társaság különböző szakosztályainak és területi osztályainak, a Járatlan Utakon Fesztiválnak, a kecskeméti Katona József Könyvtár és az Eötvös10 rendezvényeinek. Ezeken kívül gyakori meghívottja utazási tematikájú rádió- és tévébeszélgetéseknek.

A gödöllői Monád Galériában rendszeresen nyit meg képzőművészeti kiállításokat (pl. Nagy Gábor, Bada Márta, Pirók Irén, Lőrincz Ferenc), ezen kívül képzőművészeti előadásokat is tart.

Két éve a hévízgyörki Szent Márton-templomban komolyzenei hangversenyeket szervez, 2024 nyarán a finnországi Hollola város templomában szervezett orgonakoncertet.

Szabadidejében kajakozik, fut, kertészkedik, művészettörténetet tanul, kutyát sétáltat és igyekszik felkeresni Magyarország turisztikailag kevésbé frekventált területeit.

Vesszőparipája a fenntarthatóság és a tudatosság, amely elvekre mind saját utazásaikor, mind idegenvezetői munkája során igyekszik felhívni utasai figyelmét, valamint előadásai során is kiemelt figyelmet szentel a témáknak.